Majmold a muffot!

Ha a buta és ostoba nőkkel kapcsolatos előítéleteket megfelelő módon tálaljuk, hozzáadjuk a megfelelő időzítést, a jó poénokat, a kiváló karaktereket, és mindezt női szemmel láttatjuk, megkapjuk a Majmold a muffot című show-t.
A bombasztikus cím a női maszturbáció visszafogottabb kifejezésére utal. Egészen pontosan mindarról szól, ami ebbe a témakörbe (t.i.: szexualitás) belefér, legyen az nővel vagy férfival kapcsolatos, illetve verbális humor vagy vizuális geg. Mindez már előre jelzi, hogy nem hagyományos értelemben vett vígjátéksorozatról, sokkal inkább szkeccskomédiáról, show-műsorról van szó, amely egymással nem összefüggő vidám jelenetek, tréfák, ötletek garmadája, néhány (egy) állandó témával és szereplővel és sok polgárpukkasztással. A muffparádé első részét 1999-ben mutatták be, három év alatt huszonegy részt forgattak, amelyet két különkiadással „fejeltek meg” a felajzott alkotók. A témák középpontjában legtöbbször (mindig) a gyengébbik nem képviselői állnak, különböző rendű, rangú és korú nők, és persze az, hogy mit és kit kedvelnek, vagy nem kedvelnek. Falrengető poénok közepette bepillanthatunk a videós társkereső ügynökség kulisszái közé, megismerkedhetünk a női munkahelyek életével, a rejtett leszbikusság problémáival. De nézzük meg közelebbről is, miről van szó: Szinte minden epizódban látható társkereső videó, melyben a legkülönfélébb asszonyok, lányok, esetenként párok mondják el véleményüket magukról, illetve leendő párjukról. Idegesítő lakótárs is akad minden szomszédban. Itt egy mindennek különös fontosságot tulajdonító ápolónő az, aki a két kolléganőjével osztozik egy lakáson. Van azután egy álcukorbajosunk. Az asszony csak megjátssza, hogy cukorbeteg, mert így kedvező áron vagy éppen ingyen juthat hozzá bizonyos termékekhez az üzletekben. Az egymás énekébe vágó páros sem túl szimpatikus, melynek dalra fakadása rendre vitába torkollik. És természetesen ki ne ismerné az olyan nőket, akik egymást túllicitálva kérkednek a legújabb dolgaikkal, bármi légyen is az.